Jog és (bűn)szervezett jogalkalmazás a bűnözők bolygóján

Annál is inkább helyes, ha a nem hivatásos jogászok belefolynak a jogi ügyek minden területébe, mivel általában azok, akik végzett jogászok, vagy gyáva himpellérek – akik ezért maradnak fenn a víz felszínén -, vagy pedig utolsó gazemberek. A jogásztársadalom extrém ritkán termel ki hősöket; meg sem tűrik maguk között azokat, akik nem bűnelkövetők.

Hozzávetőleg egy évtizede vagyok a rendszerben és annak áldozata. Jelenleg emberi jogokkal foglalkozom, hellyel-közzel riportokkal és nyomozással. Annyi moslékot és szörnytettet, valamint öltönyös-nyakkendős gazembert, amit ez a Föld hordoz a hátán… Kezdőként sosem gondoltam volna, hogy ennyi sötétség és aljasság elférhet egy csak nevében “demokráciának” és “jogállamnak” nevezett rendszerben. Gyilkosságok és robbantásos merényletek után nyomoztam: nem volt aktív rendőr, NBH-s, ügyész és bíró, aki ne a rendszert védte volna az emberi jogokkal, a hatályos törvényekkel és az emberéletekkel szemben.

A bűnszervezeti, egypártrendszeri bűnözés – amely a törvényeket is saját bűnügyi fedezése érdekében hozta -, tudatosan és szándékosan építette fel a jogalkotás szintjén is a teljes struktúrát, megőrizve, egy az egyben átmentve és tovább szervezve a meglévő – így többek között titkosszolgálati – hálózatokat is (mind személyi összetételében, mind módszereiben), hogy eme törvények fedezékében és azokat is minden pontjában megszegve azt csinálhasson a lakosság fölött, amit csak akar.

Ezek velős tények, hosszú esztendők ama tapasztalata, melyben egyetlen árva jogásszal nem találkoztam soha, akivel konkrét államilag védett vagy elitbűnözőket érintő bűnügyekről nyíltan lehetetett volna beszélni, mert mindegyik az állam irányába borult, és a legkevesebb, hogy rémülten próbált szabadulni, nehogy utóbb felmerüljön a neve, nehogy rákérdezzenek később bárhol, mi is hangzott el, mit is mondtak a falak között, vagy pedig megjátszotta az idiótát, mint aki azt sem tudja, mi az az olaj, mi az a lakásmaffia, és egyáltalán nem is érti, hogy létezhet olyan, hogy korrupció! Nem úgy olyanok, akik már kiléptek pl. a rendőri testületből, mert amíg benne vannak, addig maguk a megtestesült szánalomra méltó gyávaság és bűnözés. Kilépett rendőrök nyíltan mernek már első találkozáskor is beszélni politikai gyilkosságokról és nyilvánvaló módszerekről a tekintetben, hogyan takarít az NBH és a politikai pártok vezetői, így akár Orbán Viktor, akár Gyurcsány Ferenc konkrétan nevesített ügyeiről van szó.

Sem saját ügyeimben, sem mások ügyeiben nem leltem olyan jogászra, aki ne tartott volna három lépés távolságot a tények és a látszatdiskurzusok között, amihez viszont éppen ezért áll jól az öltöny és a nyakkendő, mert nem a tartalmat, hanem a vágyva-vágyott, tartalom nélküli látszatot deklarálja.

Riportok és nyomozások kapcsán soha nem kerültem olyan helyzetbe, hogy jogászoknak kérdéseket kelljen feltennem, mert amikor ilyesmire sor került volna, már a híremre is messzire menekültek. Bűnözőkkel (klubok MSZP-s vagy más vezetőivel, az orosz maffia összpártilag védett politikai köreivel) előfordultak mulatságos jelenetek, amikor szegény politikai bűnöző olyan amnéziát mutatott, mintha fejre ejtették volna a második emeletről. Az egyik ilyen hétpróbás gazember olyan szimpatikusan játszotta na de hát totálisan tájékozatlant, aki még Sándor István (Papa) és Leonyid Sztecura nevét sem hallotta soha, hogy azóta sem adtam ki a nevét; nem úgy azoknak, akik kapcsán még nekik állt feljebb! Akit (jogászt) nem értesítettek arról, milyen ügyekben mozgok, ezért találkozni mert velem, az pedig akkor próbált menekülni. Pl. ügyvéddel esett meg, hogy amint konkrét ügyben elkezdtem a neveket mondani, egy csipetnyit arról, milyen ügyben keresem (ott elméletileg tanácsadásra jelentem meg), majdnem leesett a székről, és igyekezett a leghamarabb megszabadulni tőlem. Ezt követően hónapokkal később is az NBH kötekedett velem az utcán, és megesett, hogy egy riherongy öltönyös-nyakkendős bűnöző vett fel a kocsijába, pofátlan nyíltsággal közölve, hogy a kecskeméti ügyvédi iroda érintett ügyvédje elleni kritikáim miatt (akinek ügyvédi irodája Kecskeméten a Kőhíd utcában volt) öngyilkosságot fogok elkövetni, és mit képzelek, hogy a hónapokkal ezelőtti ügyvédet lehúztam (amúgy a gyávasága miatt). Ezért tehát halállal kellett volna lakolnom, azaz a kőhíd utcai ügyvéd nemcsak gyáva, de tróger államgazember is volt, hiszen ha egy ügyvéd igaz módon cselekszik, nem kitünteti a Párt azzal, hogy a kritikát megfogalmazó áldozatokat is halállal fenyegeti, hanem üldözi és kirúgja az ügyvédi kamarából. A pasi, aki azonnal, hogy felvett a kocsijába és hozzákezdett életveszélyes fenyegetéseihez, mindenről tudott. Akkor éppen olajügyekben mozogtam az ország területén, amikor ezt a semmire való ügyvédecskét hozták fel. Tehát a kormány pontosan tudta, éppen hol járok, és mely akkor éppen MSZP-s olajügyekben nyomozok. A körülmények és a józan ész alapján deklarálva evidens, hogy a megfigyelésemet az akkori kormány igazságügy-minisztere írta alá, mert így szól a törvény, hogy ezt neki kellett megtennie.

Amikor szemtől szemben oszthattam volna a rendszert – pl. rendőrségen és ügyészségen és másutt megtehettem volna -, nem tettem, én voltam az állami bűnözőkkel szemben a többször egyetlen kifogástalanul viselkedő személy (fel is használtam ellenük), ugyanakkor pl. a legutóbbi ügyben az ügyvéd vérügyészebb módon viselkedett, mint maga az ügyész, és első találkozásunkkor közölte az ellenem eljáró ügyész előtt, hogy semmit nem kell megbeszélnünk sem négyszemközt, semmi szükség, hogy a másik helyiségbe menjünk pár percre. Aztán ez az “ügyvéd” vádbeszédet mondott. Olyan burleszkjelenetek játszódtak le, amilyenekről Bacsó Péter “A tanú” című filmje jut eszembe. Olyan bűncselekményben marasztaltak el, amikben nem én, hanem rendőrök és NBH-sok voltak az elkövetők, továbbá a börtönben legelőször is Orbán Viktornak és Medgyessy Péternek lenne a helye – az előbbinek már kötelező segítségnyújtás elmulasztása miatt is, de azonnal -, valamint olyan dokumentumra hivatkoztak bizonyítékként, amit sosem írtam alá, ami ezért soha nem is létezhetett, aminek a mesebeli létezését is mindvégig elrejtették, és ezzel együtt akkor tudtam meg, mivel vádolnak pontosan, amikor az ügyész a kész jegyzőkönyvet tette le az orrom elé arról, hogy én vagyok a bűnös, és mindenki más ártatlan, ha pedig ez nem tetszik, akkor őrizetbe vesznek, bíróság elé állítanak, államtitok lesz az egész ügy, és a bíró (mindezek fedezékében) már nem fog velem még ennyire sem szóba állni.

Tudta a veérügyész, hogy milyen lesz a bíró? A válaszom: persze, hiszen abszurdum lenne azt feltételezni is, hogy a bíró a törvényeket és a józan észt képviselheti bármely politikai ügyben! Akármelyikben! Egy bíróságon mindenki megjátsza a hülyét. Ha valaki értelmes emberekkel akar beszélni, akkor azt a bíróságon kívül teheti meg, mégpedig olyan emberekkel, akiket erre Teremtetett az Úr Isten, hogy ne féljenek a saját árnyékuktól, és ügyet se vessenek arra, milyen módon kommunikálja nyilvánvaló hazugságait, marhaságait és bűnszervezeti bűntetteit a nagytőkés, vadkapitalista – így egyben megnevezve – állami televízió.

Ugyanakkor bármikor kész vagyok riportot készíteni vagy beszélgetni olyan ügyésszel, ügyvéddel vagy bíróval, aki a rendszer barátjaként veszi a bátorságot, hogy találkozzon velem, és a beszélgetés tartalmát javaslom az Internet nyilvánossága elé tárni, vágatlan formában. Taktikai okokból kellene elhallgatnom, de nem teszem:

amint az ügyvéd, ügyész vagy bíró ártatlan emberek ellenében elkezd rizsálni, ismerem magam: belelendülök és lemosom a színről. Ember nincs, aki ilyen helyzetben megállhatna ellenem. Ilyesmi csakis zárt falak között, az állambűnözés legocsmányabb és legundorítóbb bugyraiban fordulhat elő, ahol az undorító és visszataszító disznók egymás támogatására röfögnek, és rejtik el a tárgyalások tartalmát az egész világ elől, az államtitok sűrű, számukra kiépített, moslék bűnügyi mocsarába bújva a felkoncolás elől.

Nem véletlen az sem, hogy az olyanok előtt, amilyen pl. a Tánczos Gábor – akinek példáját annak idején gyakran emlegették előttem, mondván, hogy engem is ártatlanul fognak börtönbe juttatni, mint őt -, soha, egyetlen felszólítására sem mert egyetlen olajos és fasiszta Kovács Lajos, vagy más ügyészi és állami elkövető szembeülni a kamerák előtt.

Öngyilkosság lett volna.

Molnár F. Árpád
http://hirhatter.t35.com
azoknezo@citromail.hu
30/919-6386 ; 76/320-450
6000 Kecskemét, Reptéri út 15/b.
Reklámok

~ Szerző: Molnár F. Árpád - 2008 március 11..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: