Több, mint 100 éve rejtély!: Az elektron természetéről álmodtam

Ma éjjel álmodtam, és egyértelműen sokat segített abban, hogy mélybe vésve tudjak sokkal többet kezdeni olyan fogalmakkal, miképpen lehet valami egyszerre részecske- és hullámtermészetű.

Mióta felfedezték, mióta a kísérletekből kimutatták, azóta rejtély övezi. Mint ahogy a következtetések első lépéseinek ama fázisát is: hogyan mutathat az elektron (és a foton) egyszerre részecske- és hullámtermészetet is.

Miként megy át a kettos_res_anim_gifkettős rés kísérletnél az elektron a két rés egyikén, másikán vagy mindkettőn?

Álmomban az elektron gömb alakú volt. (A jelenlegi feltételezések szerint az elektron pontszerű, illetve nincs kiterjedése.) Miközben haladt a kettős rés felé, gömb alakban hullámok indultak tőle kifelé, mint amikor a vízbe, ütemesen kis kavicsok hullnak, kis magasságból. Álmomban sok mindent tudtam (tudni véltem), de most nem tudom, hogy az álomban miként éltem meg például azt: a hullám az elektron része volt, vagy pedig kölcsönhatásba került egy mezővel – ami egyébként az emberi faj számára ismeretlen, láthatatlan mező, vagy nem azonosított. Tehát olyan mező is lehet, ami akár kitölti az egész Világegyetemet, mint a Higgs-mező, a Higgs-tér.

Ahányszor az elektron – az “ütemesen” indukált hullámokkal – a kettős réshez ért, akkor az elektron – vagy a hullám, vagy a kettő együtt, vagy a kettő egy – kényszerűen választott, hogy az elektron melyik résen megy át. Úgy tűnt, hogy a hullám terelte az egyik réshez, mert valamelyiken muszáj volt átmennie. A hullám elektront terelése olyasmi benyomást keltett, mint amikor a vízbe pottyant bogarat vagy hangyát stb. a víz felületi feszültsége irányváltásra kényszeríti, ha a bogár falhoz jut, és a felületi feszültség nem engedi, hogy hozzáérjen a fal pereméhez, azaz a bogár nem tud kimászni. A bogár illetve hangya példánál tehát a bogár hat a folyadékra, a folyadék pedig szintén szabályok közé kényszeríti a bogarat. Arra akarok kilyukadni, hogy az elektron és a kétrés esetében is lehetséges ilyen.

Az elektron tehát, vagy annak magja, ami álmomban gömb alakú volt, mindig csak az egyik résen ment át. Nem volt egyszerre több helyen, és nem volt több időben. De volt valami más, vagy valahogy máshogy: tehát lehet, hogy mégis:

kettos_res_double_slitUgyanis az elektron és a hullám kétrés jelenségét többször néztem végig, mégis mintha az egész egyszer lett volna. Mintha az idő valahogy egyetlen lett volna. Mintha egyszer történt volna, de valahogy vagy rétegzetten, vagy mintha egyetlen idő lett volna, és abban többször, többféleképpen, illetve többször és többféleképpen történt az elektron “karrierje”. Az elektron sosem ment a kétrés mindig ugyanarra a pontjára, hanem ahányszor láttam, annyiszor máshová érkezett és másként ment át az egyik résen. De mintha ez a többször egyetlen időben lett volna. Azaz én külön-külön láttam az elektron és a hullámzás útjait és választásai(ka)t, de mintha ez a több eset vagy több variáció mégis mintha egyetlen időben történt volna. (De fontos, hogy senki ne vegye ezt az álmot kinyilatkoztatásnak; csupán egy-egy manifesztált ötletnek, ami a megoldások felé vihet.)

Az álomban olyan nem került levetítésre, hogy a kettős résen való átjutás után történt-e megfigyelés, és miként csapódott az elektron a falba.

Az álomra felébredvén úgy éreztem, lehet, valami fontosat értettem meg, és valóban történt is ilyesmi, hiszen eddig nem igazán tudtam elképzelni, hogyan lehet valami egyszerre részecske- és hullámtermészetű is.

Hát például így.

Ugyanakkor senki, aki túl sokat vél megérteni, ne dőljön hátra kényelmesen, mert ez a bevetítés ugyan sok mindenben segíthet, de nem ad egyértelmű iránymutatást pl. a kvantum-összefonódás jelenségének egyik csodájához, miszerint az összefont kvantumok hogyan értesülhetnek egymás sorsáról, látszólag a fénysebesség adta korlátok nélkül. Ötlettel szolgál, hiszen pl. az álombéli egyetlen idő alatt több történés adhat egy filozófiai alternatívát ahhoz, miként történhet valami egymással kölcsönhatásban, a fénysebesség adta korlátoktól látszólag mentesen.

Miért volt muszáj odabiggyeszteni kétszer is, hogy “látszólag”? Mert az idő természetének és mibenlétének megértésével is komoly gondok vannak. És utalnék az álomban fentebb leírt ama részre, hogy egyetlen alkalommal hogyan történhetett meg valami többször és többféleképpen.

Bejegyzés: Molnar_F_Arpad_ELI_blaze.JPGMolnár F. Árpád (ELI)
(A HírAréna főszerkesztője, a HÍRHÁTTÉR MULTIMÉDIA
alapító-főszerkesztője, minden magyarok első HAARP-
és elmeprogramozást leleplező filmjei rendezője, akit
minden európai idők legtöbb Echelon-tanúja keresett meg
a világ mindenféle részéből.)
Tel.: +36/30/919-6386

Reklámok

~ Szerző: Molnár F. Árpád - 2016 március 25..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: