Ezért a korrelált részecskék azonnal hatnak egymásra…

molnar_f_arpad_eli_hullamok_triangleSenki nem érti, miként lehetséges a kvantumosan összefonódott részecskék esetében az, hogy ha mérést végzünk az egyikükön, akkor a fénysebességnél sokkal gyorsabb vagy azonnali ellentétes hatást váltunk ki a részecskepár másik tagján, függetlenül a köztük lévő távolságtól. Tehát senki nem érti, hogyan lehet, hogy a fénysebességnél sokkal gyorsabban vagy pedig azonnal, időkülönbség nélkül az egyik részecske meghatározásával hatottunk a másikra is, akármekkora távolságban voltak és akármekkora sebességgel távolodtak egymástól.

Az alábbiak most jutottak eszembe. Úgy gondoltam, nem üldögélek rajtuk, hanem leírom, és nehezen tudom elképzelni, hogy ne jutott volna senki eszébe. Márpedig ha igen, akkor nem feltétlenül értem, hol vannak az elmélet részletes felállítását követő azon egyenletek, amiket aztán össze lehet vetni a természettel annak megközelítésére, megállják-e a helyüket.

A tudomány jelenlegi állása alapján tudjuk, hogy a részecskék helyzetének és impulzusának meghatározására a valószínűség maga az axióma, maga a törvény. A kétrés, majd a fal felé repülő elektron vagy foton nem részecsketermészetet, hanem hullámtermészetet mutat. Arra, hogy méréskor az elektron vagy foton hol fog felbukkanni, arra ott van a – mondjuk így – valószínűséghullám, amelynek a magasabb pontjai mutatják meg, hogy a részecske hol fog feltűnni nagyobb valószínűséggel. Míg a kisebb hullámoknál az elektron vagy foton megjelenése kisebb valószínűséggel várható.

Amikor kilövünk egy részecskét, és az átment a kettős résen, utána elvileg 10 milliárd fényévnyit is utazhat, mielőtt megmérjük. A hullámcsúcsok ott is hullámcsúcsok lesznek, tehát elvileg a részecske megtalálási valószínűségeire ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a laborban. Elvileg, de ezt kísérleti úton is ellenőrizni kellene.

Mivel a Kozmoszban sok összefonódott részecske indult el pl. 10 milliárd évvel ezelőtt is, amik a fény sebességével most értek ide, ezért amiket itt megmérünk – mert pl. a szemünkbe érkeznek és látunk általuk valamit, vagy detektorral befogtuk -, azoknak összefonódott párja tőlünk 10+10 milliárd fényévre azonnal a mi fotonunkkal ellentétes kvantumos tulajdonságokat öltött, azaz pl. hullámtermészetűből azonnal, a fénysebességnél sokkal gyorsabban vagy időkülönbség nélkül, rögtön valamilyen konkrét állapotban manifesztálódott.

Amiknek pedig a hullámfüggvénye másutt omlott össze, azoknak a részecskéknek az itteni összefonódott párja nálunk vett fel a távolival ellentétes kvantumos tulajdonságokat. És ez az oka, hogy hirtelen manifesztálódott, és úgy tette ezt, ahogyan tette.

(A 10+10 milliárd fényéven most ne akadjon fenn senki. A fényév kifejezés nagyon elterjedt, de a relativitáselmélet azt is demonstrálta, hogy nem a legmegfelelőbb.)

A fizikusok azt mondják, senki sem érti, hogy a kvantum-összefonódás (kvantumkorreláció) során hogyan lehetséges, hogy a fénysebességnél sokkal gyorsabban vagy azonnal megy végbe a két részecske közötti “információcsere”.

Talán azért, mert nincs is ilyen információcsere. Mivel egyetlen hullámról van szó.

A relativitáselméletig és a kvantummechanikáig a jelenségek magyarázatára jellemzően a legegyszerűbb magyarázatok bizonyultak a leghelyesebbeknek. És itt?

Hiszen mi a helyzet? Az, hogy a kettős résen áthaladt foton valószínűséghulláma azért interferált a kettős rés után, mert volt egy hullám, és a hullám mérete addig terjedt és lett egyre szélesebb, amíg a detektorba nem ütközött. (A gravitáció kapcsán is arról beszélünk, hogy annak a gravitáció fény sebességével való terjedése elvileg végtelen távolságokra nyúlik.) Miért ne lenne ugyanez a két helyzet az összefonódott részecskepárokkal is? Tehát amikor az egyik részecskének a helyzetét vagy impulzusát meg akartuk mérni, azért vett fel a tőle akármekkora távolságban (pl. 10 vagy 10+10 milliárd fényévre) lévő másik részecske az előbbivel ellentétes kvantumos tulajdonságokat, mert ők az összefonódást követően már egyetlen valószínűséghullámot alkottak. Amikor mérést végeztünk a korrelált részecskepár egyik tagján, a hullámfüggvény összeomlott. És mivel egyetlen valószínűséghullámról volt szó, ezért a hullámtermészet helyett a részecske természet manifesztálódott. Tehát mindkét helyen. Itt is, és a 10+10 milliárd fényévvel távolabbi helyen is. Azért egy időben, mert a hullámtermészet helyére részecskekvantumos tulajdonságok kerültek.

Kíváncsi lennék olyanok állásfoglalására, akik tudnak ezekkel szemben álló ötletekkel, vagy ezeket cáfoló magyarázattal/magyarázatokkal, tényekkel szolgálni. De aki egyes területeken csak találgat, az tegye meg, hogy találgat. Tehát olyasmit senki ne tálaljon tényként, amit ő maga sem tud, vagy ő maga sem ért. Hanem aki bármely részletben csak találgat, az írja hozzá, hogy csak találgat, és ne szennyezze saját egója primitív módon táplálására szándékosan bizonytalan vagy helytelen információkkal a Világhálót.

(Olvassa el az előző bejegyzést is (klikk a címére!)!: “A valószínűséghullámokról álmodhattam…“.

Advertisements

~ Szerző: Molnár F. Árpád - 2016 június 9..

Egy hozzászólás to “Ezért a korrelált részecskék azonnal hatnak egymásra…”

  1. A jelenség ismert ! Héjjas nem tom ki, Ezoterikus Fizika munkájában leírja, hogy nemhogy azonnali a hatás, de kídsérlettel igazolták, hogy időanimáliát okozva az összefonódott részecskepár 1-es tagján előidézett változás, előre hátra, vagy a 2-es számú párja előre és vagy mindkettő egyszerre, megy rendhagyó módon az időben és a változás így jelenik meg a 2- számú részecskén- fotonon ! lefordítva hagyományos fizikára: A lövedék még nem ért célba, de az általa ütött rés máris megjelenik a lőlapon ! Az ész megáll de én ezt szeretem ! Írva is van : ” Isten e világ bolondjait választotta ki, hogy megszégyenítsék az e világ bölcseit !

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: